Általános információk

 

  • Főváros: Pristina
  • Terület: 10.877 km2
  • Népesség: 1,8 millió fő - az átlag életkor 28,7 év, a lakosság 70 %-a 35 évnél fiatalabb
  • Etnikai összetétel: 92,9 % albán valamint bosnyák, szerb, török és egyéb nemzetiségek
  • Hivatalos pénznem: euro (EUR) - Koszovó nem tagja az eurozónának!
  • Hivatalos nyelv: albán, szerb

Gazdasági mutatók (2019)

  • GDP (Md EUR): 8,0
  • GDP (EUR/fő): 4.458
  • GDP növekedése (%): 4,2
  • Infláció mértéke (%): 1,1
  • Munkanélküliségi ráta (%): 25,7
  • Költségvetési hiány: (GDP %-a): 2,8
  • Államadósság (GDP %-a): 17,7
  • Doing Business besorolás: 57/190

Koszovó Külkereskedelme (2019)

  • Export :           0,50 Md EUR
  • Import :           2,90 Md EUR

Magyar-koszovói kétoldalú gazdasági kapcsolatok

  • Külkereskedelmi forgalom (2019):
    • Magyar export :    71,7 M EUR
    • Magyar import :   1,9 M EUR
  • Főbb kétoldalú gazdasági megállapodások
  • Mezőgazdasági együttműködési megállapodás (2013)
  • Kettős adózás elkerülését célzó megállapodás (2015)
  • Gazdasági együttműködési megállapodás (2015)
  • Nemzetközi közúti személyszállításról és árufuvarozásról szóló megállapodás (2016)
  • Tudományos és oktatási megállapodás 2017-2019 évre
  • Kormányközi pénzügyi együttműködési keretprogram (2017)

 

Fontosabb üzleti és külkereskedelem-technikai tudnivalók:

 

  • Koszovó erősen importfüggő ország, ezért a külkereskedelmi mérleg hiánya jelentős. Az ipari termelés csak alacsony százalékban járul hozzá a gazdasági növekedéshez. Az informális gazdaság súlya jelentős, a GDP közel 1/3-a.
  • Az ország nagyszámú fiatal és képzett munkaerővel rendelkezik, amely magas szinten beszéli az angolt és gyakran több más nyelvet is. A munkanélküliségi ráta a régióban a legmagasabb, leginkább a fiatalok és a nők körében. Az átlagjövedelem alacsony, 478 EUR, a minimálbér 130 EUR a 35 év alatti munkavállalóknak és 170 EUR a 35 év felettieknek.
  • A bankszektor a Koszovói Központi Bank felügyelete alatt működik, és 10 bankból áll: 8 külföldi és 2 hazai.
    • Külföldi bankok: NLB Prishtina, ProCredit Bank, Raiffeisen Bank, Banka Kombetare Tregtare, TEB, Kommercijalna Banka ad Beograd, ISBANK, Ziraat Bank
    • Hazai bankok: Banka per Biznes, Banka Ekonomike
  • A cégalapítás Koszovóban egyszerű és gyors. A Világbank indikációja alapján mindössze 10 nap alatt létre lehet hozni egy céget. Az országban 28 cégbejegyzési központ létezik, a legjelentősebb a fővárosban, Pristinában van.
  • A 2014. évi külföldi befektetésekről szóló törvény életbe lépése óta, a külföldi tulajdonú cégek a hazaiakkal azonos jogokat élveznek. Nincs megkötés a tulajdonrész megosztását illetően sem, így egy külföldi cég koszovói leányvállalatához nem szükséges helyi partner, az lehet 100%-ban külföldi tulajdonban.
  • Az ÁFA, a régióban a legalacsonyabb, 18%. Az életviteli termékekre és szolgáltatásokra 8%. Bizonyos termelő gépsorok, termeléshez szükséges alapanyagok, IT felszerelések, elektronikus és írott média eszközei mentesek az ÁFA alól.
  • A vállalkozási adó 10 %-os és minden, 50.000 EUR éves forgalmat meghaladó cég számára fizetendő. 
  • A nyugdíjjárulék minimális mértéke a bruttó jövedelem 10%-a, amely egyenlő arányban megoszlik a munkavállaló és a munkaadó között. A törvénytervezet szerint a társadalombiztosítási járulék a bruttó jövedelem 7%-a lenne, amely szintén egyenlő arányban oszlana meg a munkavállaló és a munkaadó között, de ez a törvény ezidáig nem került elfogadásra.
  • Az importot terhelő vámteher 10%. Ugyanakkor az EU-ból származó import vámok mértékét a Koszovó és az EU között érvényben lévő „Stabilizációs és Társulási Megállapodás” szabályozza, ezért konkrét áruexport esetén javasolt megnézni a koszovói vámszervek web oldalát: dogana.rks-gov.net
  • A jövedéki adó mértéke változó, és csak bizonyos termékekre vonatkozik: bor, cigaretta és egyéb dohány alapú termékek, olaj és egyéb italok, személygépkocsik és egyéb motoros járművek.
  • A Koszovói Kereskedelmi és Iparkamara által 2018 évben közzétett felmérés szerint, az alábbi legjelentősebb akadályok állnak az országba befektetni szándékozók előtt:
    • az informális gazdaság konkurenciája (61%)
    • az energia ellátás megbízhatatlansága (51%)
    • az elektromos áram ára (50%)
    • a magas kamatlábak (38%)
    • a vevők késedelmes fizetése (32%)
    • a korrupció (28%)
    • alacsony megtérülés (26%)
    • alacsony kereslet (25%)
    • üzleti terv hiánya (24%)
  • A legtöbb befektetés azokból az országokból érkezik, ahol a legnagyobb számú koszovói diaszpóra él: Németország, Svájc, Szlovénia, Ausztria
  • A külföldi befektetések megoszlása ágazatonként: ingatlan szektor: 34%, pénzügyi szolgáltatások: 17%, ipar: 12%, építőipar: 11%, szállítmányozás és telekommunikáció: 9%.
  • Az Eximbank részt vesz a Koszovóba irányuló magyar export finanszírozásában még akár vevőhitel nyújtásával is.

 

Forrás: KSH, Világbank, Koszovói Kereskedelmi és Iparkamara