Kinek javasolt a klasszikus értelemben vett honosítási eljárás megkezdése a magyar állampolgárság megszerzése érdekében?

Hagyományos honosítását az a nem magyar állampolgár kérheti, aki soha nem rendelkezett magyar állampolgársággal, és ez

  1. felmenője és
  2. házastársa esetében sem valószínűsíthető.

Az eljárás kizárólag kérelemre indul. Az állampolgársági kérelmet a cselekvőképes kérelmező személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetve a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő.

Megjegyzés:

  • Az 1. pont tekintetében javasolt az állampolgársági vizsgálat megindítása, és a magyar állampolgárság bizonyított megszűnése esetén az egyszerűsített honosítási eljárás megindítása.
  • A 2. pont esetében a magyar állampolgárság egyszerűsített honosítási eljárással való megszerzése tanácsos.

Milyen feltételei vannak az eljárás sikeres lefolytatásának?

  • A kérelem benyújtását megelőzően, meghatározott ideig folyamatosan Magyarországon kell lakni:
    • 8 évnyi, folyamatos, Magyarország területén életvitel szerű tartózkodás esetén kérheti honosítását, aki kedvezményes honosításra nem jogosult.
    • 5 évnyi, folyamatos Magyarországon lakás esetén kedvezményes honosítását kérheti az,
      • aki az ország területén született, vagy,
      • aki kiskorúsága idején létesített magyarországi lakóhelyet.
    • 3 évnyi, Magyarország területén életvitel szerű tartózkodás esetén kérheti honosítását, az
      • aki magyar állampolgárral legalább három éve érvényes házasságban él, illetve házassága a házastárs halálával szűnt meg, vagy,
      • akinek kiskorú gyermeke magyar állampolgár, vagy,
      • akit magyar állampolgár fogadott örökbe, vagy,
      • akit az illetékes magyar hatóság menekültként elismert, vagy,
      • aki hontalan.

Megjegyzés:

  1. A tartózkodás a jogcíme alapján lehet:
    • bevándorlás,
    • letelepedés,
    • menekült státusz, illetve
    • a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlása.
  2. A folyamatos magyarországi lakóhelytől kiskorú tekintetében el lehet tekinteni, ha:
    • honosítását a szülőjével együtt kéri vagy
    • a szülője már megszerezte a magyar állampolgárságot.
  • A magyar jog szerint büntetlen előéletűnek kell lenni, és a kérelmezővel szemben magyar bíróság előtt büntetőeljárás nem lehet folyamatban.
  • A megélhetésnek és lakhatásnak Magyarországon biztosítottnak kell lenni.
  • A honosítás Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát nem sértheti.
  • Alkotmányos alapismeretekből magyar nyelven eredményes vizsga letétele szükséges.

Milyen iratok szükségesek?

A honosítási kérelemhez az érintett személy:

  • saját születési anyakönyvi kivonatát (eredeti példány, menekülteket leszámítva),
  • családi állapotát igazoló okiratát (házassági anyakönyvi kivonat, bontóítélet, halotti anyakönyvi kivonat) kell csatolni.

Továbbá a hagyományos honosítási kérelem melléklete:

  • a megélhetés igazolására:
    • a kérelmező (valamint házastársa) adóhatóság (NAV) által kiállított, az előző három évről szóló, jövedelemigazolása és az utolsó háromhavi jövedelmét is tartalmazó munkáltatói igazolás
    • nyugdíjas személy esetében a nyugdíjmegállapító határozat fénymásolata tárgyévre vonatkozóan
    • eltartott személy esetében, az eltartási nyilatkozat, valamint az eltartó jövedelemigazolása
  • a lakhatás igazolására:
    • saját tulajdonú ingatlan esetében három hónapnál nem régebbi tulajdoni lap
    • bérlemény esetében, a lakásbérleti szerződés, valamint a bérbeadó tulajdonjogát igazoló tulajdoni lap
    • befogadott személy esetében, a befogadó nyilatkozat, valamint a befogadó tulajdonjogát igazoló tulajdoni lap;
  • alkotmányos alapismeretekből tett vizsgáról kiadott igazolás;
  • nagykorú kérelmező saját kézzel írt önéletrajza;
  • 2 db igazolványkép;
  • személyazonosító igazolvány kiadásához szükséges, kitöltött adatlap;
  • hazai anyakönyvezéshez szükséges, kitöltött adatlap;
  • kiskorú kérelmező esetén mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozata.
    • A szülői jogoktól való megfosztás esetén az ezt igazoló bírósági határozat csatolása szükséges.
    • Szülő elhalálozása esetén a halotti anyakönyvi kivonat csatolása szükséges.

Megjegyzés:

  • Nem kell csatolni a honosítási kérelemhez a jogszabályban meghatározott okiratot, ha a kérelmező úgy nyilatkozik, hogy:
    • azt korábbi, az idegenrendészeti hatóság által lefolytatott eljárásban már csatolta, és kéri az okirat hivatalból történő beszerzését, vagy
    • azt a hozzátartozója már csatolta a saját honosítási vagy visszahonosítási eljárásában. Az adott irat hivatalból történő beszerzésére ebben az esetben is van mód.
  • A külföldön élő kérelmezőnek az állampolgársági ügyekben eljáró szerv felhívására csatolnia kell a külföldi lakóhelye szerint illetékes hatóság büntetlenséget tanúsító igazolását.

Idegennyelvű okiratok lefordítása a honosítási eljáráshoz:

Az idegen nyelvű okiratot hiteles, magyar nyelvű fordítással, és diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell a kérelemhez csatolni:

  • Magyarország területén hiteles fordítást, fordítás hitelesítését, valamint idegen nyelvű hiteles másolatot az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) készíthet.
  • Külföldön Magyarországnak a külgazdasági és külügyminiszter által egyes közjegyzői feladatok végzésére felhatalmazott konzuli tisztviselője készíthet okiratról hiteles fordítást vagy tanúsíthatja a fordítás helyességét.
  • Közjegyzői fordítások, bírósági tolmácsi fordítások is elfogadhatók, hogyha a hiteles fordítást arra feljogosított külföldi hatóság készítette.

A külföldön kiállított közokirat belföldön akkor fogadható el, ha az diplomáciai felülhitelesítéssel van ellátva. A diplomáciai felülhitelesítési eljárás díjköteles.

Megjegyzés:

Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére azokban az országokban, amelyekkel Magyarország jogsegélyszerződést kötött, vagy amelyek részesei a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének, felülhitelesítésének mellőzéséről szóló Hágai Egyezménynek (pl.: Koszovó).

A Magyarországon történt anyakönyvi események (születés, házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat, haláleset) esetén, ha ismert az anyakönyvi esemény pontos ideje és helye, az anyakönyvi iratok beszerzéséről az intézkedés hivatalból történik.

Mennyi a honosítási eljárás díja?

Az eljárás díjmentes.

Hol lehet a kérelmet benyújtani?

  • Magyarországon:
    • a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (és fővárosi kerületi) hivatalainál,
    • a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájánál (Kormányablakok),
    • Budapest Főváros Kormányhivatalában.
  • Külföldön, a magyar külképviseleteken a magyar konzuli tisztviselőknél.

A kérelem elbírálása:

Az átvevő a honosítási kérelmet és mellékleteit az átvételtől számított öt napon belül köteles megküldeni a Budapest Főváros Kormányhivatalához, amit nevezett szerv – a kérelem megvizsgálását követően – három hónapon belül terjeszt fel a Miniszterelnökséget vezető miniszterhez. A magyar állampolgárság megadásáról ez után – a miniszter javaslatára – a köztársasági elnök dönt.

Ebbe az időtartamba azonban nem számít bele:

  • a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő,
    • Megjegyzés: Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, az eljáró szervek határidős hiánypótlásra szólítják fel. A hiánypótlás teljesítéséig az ügyben dönteni nem lehet.
  • az eljárás felfüggesztésének időtartama,
  • a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama,
  • az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.

A honosítási okiratot a kiállításától számított 15 napon belül küldik meg a kérelmező lakóhelye szerint illetékes polgármesternek vagy konzuli tisztviselőnek. Az okirat megérkezését követően, pedig 30 napon belül kell értesíteni a kérelmezőt az állampolgársági eskü vagy fogadalom letételének időpontjáról és helyéről.

Ténylegesen mindez azt jelenti, hogy a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap után lehet választ várni.

Az állampolgársági esküt vagy fogadalmat az annak letételére szóló felhívás kézbesítésétől számított egy éven belül kell letenni.

Megjegyzés:

A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg.

Jogorvoslati lehetőség:

Állampolgársági döntéssel szemben – a vonatkozó törvény értelmében – fellebbezésnek helye nincs.

Az állampolgársági esküről:

A honosított személy – az állampolgársági eljárás záróaktusaként – vagy magyarországi polgármester előtt, vagy a magyar külképviselet vezetője előtt, választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz, melyet az erre való felhívás közlésétől számított egy éven belül van lehetősége letenni. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.

Megjegyzés:

  • A kérelmező egy alkalommal – legkésőbb az állampolgársági eskü kitűzött időpontját megelőző ötödik napon – az eskü helyének módosítását kérheti. Ez esetben az okirat továbbítása automatikusan megtörténik az új eskütétel helyére.
  • A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le.
  • A magyar állampolgárság megszerzése nem jelenti egyidejűleg a magyar útlevél megszerzését is. A magyar útlevél igénylésének előfeltétele a magyar állampolgárság.

Idegennyelvű okiratok lefordítása a honosítási eljáráshoz:

Az idegen nyelvű okiratot hiteles, magyar nyelvű fordítással, és diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell a kérelemhez csatolni:

  • Magyarország területén hiteles fordítást, fordítás hitelesítését, valamint idegen nyelvű hiteles másolatot az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) készíthet.
  • Külföldön Magyarországnak a külgazdasági és külügyminiszter által egyes közjegyzői feladatok végzésére felhatalmazott konzuli tisztviselője készíthet okiratról hiteles fordítást vagy tanúsíthatja a fordítás helyességét.
  • Közjegyzői fordítások, bírósági tolmácsi fordítások is elfogadhatók, hogyha a hiteles fordítást arra feljogosított külföldi hatóság készítette.

A külföldön kiállított közokirat belföldön akkor fogadható el, ha az diplomáciai felülhitelesítéssel van ellátva. A diplomáciai felülhitelesítési eljárás díjköteles.

Megjegyzés:

Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére azokban az országokban, amelyekkel Magyarország jogsegélyszerződést kötött, vagy amelyek részesei a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének, felülhitelesítésének mellőzéséről szóló Hágai Egyezménynek (pl.: Koszovó).

Hazai anyakönyvezés:

A honosítást és visszahonosítást kérők külföldön történt születésének, házasságkötésének és bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének hazai anyakönyvezéséhez adatlapot kell kitölteni, melyet a honosítási kérelem benyújtásakor kell a csatolt iratanyaghoz mellékelni a kérelmező anyakönyvi eseményeit rögzítő külföldi okiratokra – fentebb levezetett csatolási szabályok szerint – vonatkozólag.

A magyar állampolgárság megszerzése után a magyar állampolgárnak élete végéig bejelentési kötelezettsége áll fenn a magyar állam felé a honosítása utáni anyakönyvi események (házasság kötés, válás, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése / megszűnése, hozzátartozó születése és elhalálozása) tekintetében, melyet Magyarországon a lakhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, külföldön, pedig a lakhely szerint illetékes magyar külképviseleten lehet megtenni.

Hasznos tudnivalók:

 

  • Ha az ügyfél megszerzi a magyar állampolgárságot, megmarad-e az eredeti állampolgársága?
    A magyar állampolgárság megszerzésének nem feltétele a külföldi állampolgárságról való lemondás, azonban egyes országokban a más állam állampolgárságának megszerzése eredményezheti az eredeti állampolgárság elvesztését. Ezzel kapcsolatban az adott állam illetékes szerve vagy a külképviselete tud felvilágosítást adni.
  • Honnan kell számítani a nyolc-, öt-, illetve a háromévi magyarországi ittlakást?
    Az időtartam számítása a lakcímbejelentéssel (nyilvántartásba vétellel) kezdődik.
  • Ki mentesül az alkotmányos alapismeretek vizsga alól?
    • a cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes személy, vagy
    • aki magyar tannyelvű nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézményben szerzett végzettséget vagy
    • aki kérelem benyújtásakor 60. életévét betöltötte, vagy
    • aki igazolja, hogy egészségi állapotának tartós és visszafordíthatatlan romlása miatt képtelen a vizsga letételére.

 

  • Mit kell az önéletrajznak tartalmaznia?
    Nem szakmai önéletrajzot kell csatolni, hanem olyat, amely a kérelmező életútját (pl. Magyarországra érkezése előtt mely országokban élt, munkahelyei, családi kapcsolatai) mutatja be.
  • Hol lehet alkotmányos alapismeretekből vizsgát tenni?
    Mindenki, aki alkotmányos alapismeretekből vizsga letételére kötelezett, a Fővárosi Kormányhivatalnál teheti le a vizsgát. A vizsgára a Jelentkezési lap kitöltésével lehet jelentkezni akár személyesen, akár postai úton.
  • A kérelmező idős és beteg. Rokona eljárhat helyette meghatalmazással?
    Nem, a kérelmet cselekvőképes kérelmező esetében kizárólag személyesen lehet benyújtani. A korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a kérelmet törvényes képviselője terjesztheti elő. Természetesen idős, beteg személy esetén indokolt esetben a hivatali helyiségen kívül is át lehet venni a kérelmet.
  • Az állampolgárság tekintetében fel kell-e tüntetni a történelmi eseménnyel megváltozott állampolgárságot? Például a 2003 előtt született személy jugoszláv és szerb állampolgár is volt, mindkettőt fel kell tüntetni?
    Igen, fel kell tüntetni a történelmi eseménnyel megváltozott állampolgárságot (tehát a példa szerinti esetben mind a jugoszláv mind a szerb állampolgárságot). Figyelni kell arra is, hogy a születési helynél az ország születéskori elnevezése legyen feltüntetve. (Például 1980-ban született kérelmező esetében Jugoszlávia legyen feltüntetve és ne Szerbia.)