Ki nyújthat be kérelmet?

Kedvezményes honosítási kérelmet bárki benyújthat, ugyanakkor a kérelem pozitív elbírálásához a következő (együttes) feltételeknek maradéktalanul meg kell felelni:

  1.    
           a.    A kérelmező vagy felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását vagy
           b.    aki magyar állampolgárral legalább tíz éve érvényes házasságban él, vagy
           c.    aki magyar állampolgárral legalább öt éve él házasságban és közös gyermekük született.
     
  2.    magyar nyelvtudását igazolja (ezt a kérelmet átvevő szerv ellenőrzi),
  3.    a magyar jog szerint büntetlen előéletű és büntetőeljárás nincs ellene folyamatban,
  4.    honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.

Megjegyzés: A korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője terjesztheti elő a kérelmet. Kiskorú személy magyar állampolgárságának megszerzésére irányuló kérelméhez (ha elháríthatatlan akadálya nincs) mindkét szülő hozzájáruló nyilatkozatát mellékelni kell.

Mit kell csatolni a kérelem benyújtásához?

Az állampolgársági kérelemlap mellett a kérelmezőnek be kell nyújtani:

  • a születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló okmány, stb.), valamint
  • az egykori magyar állampolgárságot igazoló dokumentumokat (például a felmenők születési anyakönyvi kivonatai, de lehet plébánosi/lelkipásztor igazolás vagy régi magyar okirat, például illetőségi bizonyítvány, iskolai bizonyítvány, katonakönyv, stb.)
  • fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a leszármazás végig követhető legyen!
  • egy darab igazolványképet

Megjegyzés:

  • Az egyszerűsített honosítási kérelem-nyomtatvány magában foglalja az önéletrajzot és a névmódosítási kérelmet is. (Önéletrajzot kötelező készíteni minden 18 év feletti cselekvőképes személy esetében, névmódosítási kérelemmel csak lehetőség van élni.)
  • A mellékletek közül eredetben kell a kérelemhez csatolni a saját születési és a családi állapotot igazoló okiratot, míg a többi okirat esetében hiteles másolat, illetve az eredeti okirat bemutatása is elfogadható.
  • Hiteles fordítás esetén a fordításhoz hozzáfűzött másolat is elfogadható, azaz ebben az esetben nem kell az eredeti okiratot átadni.
  • Megengedett az is, hogy a kérelmező jelezze, ha hozzátartozójával (pl. nagykorú testvérével) egy időben nyújtja be az egyszerűsített honosítási kérelmet, és az a felmenők magyar állampolgárságát igazolta vagy valószínűsítette magyarországi származását. Ebben az esetben meg kell adni a hozzátartozó személyi adatait és a kérelem benyújtásának helyét.

Hogyan kell benyújtani az idegen nyelvű okiratokat?

  • Hiteles magyar nyelvű fordítással, és

felülhitelesítéssel ellátva, állampolgársági kérelemhez csatolva. 
 

       Hol lehet a kérelmet benyújtani?

  • Magyarországon:
    • a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (és fővárosi kerületi) hivatalainál,
    • a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálati irodájánál (Kormányablakok).

Külföldön, a magyar külképviseleteken a magyar konzuli tisztviselőknél.

Néhány szóban a névmódosításról:

A kérelmet benyújtó az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérheti, hogy:

  • saját vagy felmenője egykori magyar születési családi nevét viselhesse,
    Megjegyzés: A névmódosítási kérelmet ebben az esetben okirattal kell alátámasztani, és személyenként kell kérelmezni. Névmódosítással nem változtatható meg a házassági név és a házassági névviselési forma.
     
  • a nemre utaló végződést vagy névelemet elhagyhassa,
    Megjegyzés: A kérelem igazolására ebben az esetben külön okiratot nem kell bemutatni, mivel az anyakönyvi kivonat a szükséges adatokat tartalmazza.
  • utónevek magyar megfelelőjét viselhesse.

Megjegyzés:

  • Az egyszerűsített honosítási kérelem-nyomtatvány magában foglalja a névmódosítási kérelmet.
  • A kérelmet alátámasztó okiratok egybe kell, hogy essenek a kérelmező vagy felmenője egykori magyar állampolgárságát igazoló vagy valószínűsítő okiratokkal.
  • A külföldön anyakönyvezett utónév magyar megfelelőjeként csak a Magyar Tudományos Akadémia által elismert utónévkönyvben, vagy a Nemzeti és etnikai kisebbségek utónév könyvében megjelölt utónév fogadható el.
  • A névmódosítás a magyar állampolgárság megszerzésével (eskü- vagy fogadalom-tétellel) egyidejűleg lép hatályba.
     

​A kérelem elbírálása:

Az átvevő a honosítási kérelmet és mellékleteit az átvételtől számított öt napon belül köteles megküldeni a Budapest Főváros Kormányhivatalához. A miniszter a kérelemmel kapcsolatos előterjesztését – a kérelem Budapest Főváros Kormányhivatalához történő beérkezésétől számított három hónapon belül – a köztársasági elnöknek nyújtja be, ami alapján a köztársasági elnök a döntést meghozza.

Ebbe az időtartamba azonban nem számít bele:

  • Ebbe az időtartamba azonban nem számít bele:

  • a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő,
    Megjegyzés: Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, az eljáró szervek határidős hiánypótlásra szólítják fel. A hiánypótlás teljesítéséig az ügyben dönteni nem lehet.
  • az eljárás felfüggesztésének időtartama,
  • a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama,
  • az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz vagy állami szervhez intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.

Ez azt jelenti, hogy a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap után lehet választ várni.

Megjegyzés:

A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságát a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg.

Az állampolgársági esküről:

A honosított személy – az állampolgársági eljárás záróaktusaként – vagy magyarországi polgármester előtt, vagy a magyar külképviselet vezetője előtt, választása szerint állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz, melyet az erre való felhívás közlésétől számított egy éven belül van lehetősége letenni. A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg.

Megjegyzés:

  • A kérelmező egy alkalommal – legkésőbb az állampolgársági eskü kitűzött időpontját megelőző ötödik napon – az eskü helyének módosítását kérheti. Ez esetben az okirat továbbítása automatikusan megtörténik az új eskütétel helyére.
  • A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le.
  • A magyar állampolgárság megszerzése nem jelenti egyidejűleg a magyar útlevél megszerzését is. A magyar útlevél igénylésének előfeltétele a magyar állampolgárság.

Idegennyelvű okiratok lefordítása a honosítási eljáráshoz:

Az idegen nyelvű okiratot hiteles, magyar nyelvű fordítással, és diplomáciai felülhitelesítéssel ellátva kell a kérelemhez csatolni:

  • Magyarország területén hiteles fordítást, fordítás hitelesítését, valamint idegen nyelvű hiteles másolatot az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) készíthet.
  • Külföldön Magyarországnak a külgazdasági és külügyminiszter által egyes közjegyzői feladatok végzésére felhatalmazott konzuli tisztviselője készíthet okiratról hiteles fordítást vagy tanúsíthatja a fordítás helyességét.
  • Közjegyzői fordítások, bírósági tolmácsi fordítások is elfogadhatók, hogyha a hiteles fordítást arra feljogosított külföldi hatóság készítette.

A külföldön kiállított közokirat belföldön akkor fogadható el, ha az diplomáciai felülhitelesítéssel van ellátva. A diplomáciai felülhitelesítési eljárás díjköteles.

Megjegyzés:

Nincs szükség a külföldön kiállított közokirat diplomáciai felülhitelesítésére azokban az országokban, amelyekkel Magyarország jogsegélyszerződést kötött, vagy amelyek részesei a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli hitelesítésének, felülhitelesítésének mellőzéséről szóló Hágai Egyezménynek (pl.: Koszovó).

Hazai anyakönyvezés:

A honosítást és visszahonosítást kérők külföldön történt születésének, házasságkötésének és bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének hazai anyakönyvezéséhez adatlapot kell kitölteni, melyet a honosítási kérelem benyújtásakor kell a csatolt iratanyaghoz mellékelni a kérelmező anyakönyvi eseményeit rögzítő külföldi okiratokra – fentebb levezetett csatolási szabályok szerint – vonatkozólag.

A magyar állampolgárság megszerzése után a magyar állampolgárnak élete végéig bejelentési kötelezettsége áll fenn a magyar állam felé a honosítása utáni anyakönyvi események (házasság kötés, válás, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése / megszűnése, hozzátartozó születése és elhalálozása) tekintetében, melyet Magyarországon a lakhely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél, külföldön, pedig a lakhely szerint illetékes magyar külképviseleten lehet megtenni.

Hasznos tudnivalók:

  • Ha az ügyfél megszerzi a magyar állampolgárságot, megmarad-e az eredeti állampolgársága?
    A magyar állampolgárság megszerzésének nem feltétele a külföldi állampolgárságról való lemondás, azonban egyes országokban a más állam állampolgárságának megszerzése eredményezheti az eredeti állampolgárság elvesztését. Ezzel kapcsolatban az adott állam illetékes szerve vagy a külképviselete tud felvilágosítást adni.
  • Mit kell az önéletrajznak tartalmaznia?
    Nem szakmai önéletrajzot kell csatolni, hanem olyat, amely a kérelmező életútját (pl. Magyarországra érkezése előtt mely országokban élt, munkahelyei, családi kapcsolatai) mutatja be.
  • A kérelmező idős és beteg. Rokona eljárhat helyette meghatalmazással?
    Nem, a kérelmet cselekvőképes kérelmező esetében kizárólag személyesen lehet benyújtani. A korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a kérelmet törvényes képviselője terjesztheti elő. Természetesen idős, beteg személy esetén indokolt esetben a hivatali helyiségen kívül is át lehet venni a kérelmet.
  • Az állampolgárság tekintetében fel kell-e tüntetni a történelmi eseménnyel megváltozott állampolgárságot? Például a 2003 előtt született személy jugoszláv és szerb állampolgár is volt, mindkettőt fel kell tüntetni?
    Igen, fel kell tüntetni a történelmi eseménnyel megváltozott állampolgárságot (tehát a példa szerinti esetben mind a jugoszláv mind a szerb állampolgárságot). Figyelni kell arra is, hogy a születési helynél az ország születéskori elnevezése legyen feltüntetve. (Például 1980-ban született kérelmező esetében Jugoszlávia legyen feltüntetve és ne Szerbia.)
  • Aki nem tud magyar felmenőt igazolni, viszont az egyik szülő magyar állampolgárságot szerzett honosítási eljárással, kérheti-e a honosítását egyszerűsített honosítási eljárás keretében, mivel magyar származású és magyarul is tud?
    Egyszerűsített honosítást csak abban az esetben lehet kérelmezni, ha a kérelmező valamely felmenője magyar állampolgár volt. Egyéb esetben „sima” honosítási kérelmet kell benyújtania a kérelmezőnek.
  • A születési hely esetében az ország megnevezése a születéskori, vagy a jelenlegi legyen-e (elcsatolt területeknél)?
    Mindig az ország születéskori elnevezését kell feltüntetni születési helynél.
  • A kérelmező a születési helyét hogyan tüntesse fel a kérelem nyomtatványon, kizárólag a hivatalos magyar elnevezéssel, vagy a hivatalos külföldi helységnevet is tüntesse fel?
    A hivatalos magyar elnevezés mellett hivatalos külföldi helységnév feltüntetése a kérelem nyomtatványon abban az esetben szükséges, ha a kérelmező kéri ez utóbbi megnevezés használatát a honosítási eljárás során. A hazai anyakönyvi adatlapon azonban mindegyik – magyar elnevezés, külföldi elnevezés, ország név – feltüntetése szükséges.